„A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.” Röviden és tömören ez lett a rendelet. A teljes lezárás a fertőzés terjedésének sebességét hivatott csökkenteni, egy új tanulmány azonban kimutatta, hogy nem ez, hanem az okos lezárás a hosszútávú megoldás.

Szuperfertőző helyek. Így nevezték el azokat a helyszíneket (Point of Interest – sokak által látogatott helyszínek), amelyek a vírus terjedésének fő színterei. Ilyenek például az éttermek, a vallási gyülekezőhelyek, a kávézók, a fitnesztermek és az élelmiszerüzletek is. Egy a Nature magazinban október 10-én megjelent tanulmány[1] konklúziója, hogy egy általános lezárás (mobilitáskorlátozás) helyett ezeknek a frekventáltan látogatott létesítményeknek a látogatószám csökkentése(!) a védekezés sokkal hatékonyabb eszköze.

A Poik teljes bezárása a fertőzés terjedésének csökkentésére tényleg hatékony módszer (egy darabig), hosszú távon azonban fenntarthatatlan gazdaságilag és egészségileg is, aminek már most is látjuk a jeleit. Az EU éppen egy közös uniós hitelfelvételen dolgozik, a világ pedig egy gazdasági összeomlást igyekszik elkerülni.[2] A Nature-ben megjelent tanulmány szerint azonban van más megoldás is, mint amit az országok többsége eddig alkalmazott.

A kutatók (Stanford Egyetemről és Northwestern Egyetemről) – mobiltelefon helyadatokat használtak (SafeGraph[3]) a Covid-19 vírus lehetséges terjedésének modellezésére a 10 legnagyobb amerikai térségben: Atlantában, Chicagoban, Dallasban, Houstonban, Los Angelesben, Miamiban, New Yorkban, Philadelphiában, San Franciscoban Washington DC-ben.

A modellezésből kiderült, hogy a teljes lezárások utáni teljes nyitás során egy hónapon belül ismét nagyot ugrana a fertőzésszám, ezért javasolják az okos lezárást, másképpen mondva az okos nyitást.[4]

Ugyanis ezeken a területeken a PoI-kban – amikben az élelmiszerüzletek is benne vannak, nemcsak a sportlétesítmények és szabadidős központok -, a fertőzésveszély szempontjából az a legnagyobb nehézség, ha sok ember sok ideig együtt van.

Minek mekkora a kockázata?

A teljes lezárások gazdaságilag, mentálisan, lelkileg is megterhelőek a lakosságnak. Mondhatjuk, hogy a sportól vagy a szórakozásról le lehet mondani, de azt fontos észben tartani, hogy ha a szabadidő eltöltésének, a gőzkieresztésnek, a feltöltődésnek drasztikusan korlátozzák az elérhetőségét, akkor az nagyon erős negatív hatással lesz az életminőségre, ami aztán további, eddig talán felbecsülhetetlen károkat okoz a társadalomban. Muszáj olyan élhető megoldásokat találni, amelyek mind egészségileg, mind gazdaságilag fenntarthatóak. A tanulmány éppen erre az alternatív útra világít rá, és kimondja: a teljes lezárás stratégiája helyett van jobb is.

Idősáv és kijárási korlátozás – nem feltétlenül jó ötlet

Az eddigi tapasztalatokból talán már kirajzolódik Magyarországon is, hogy az idősávval vagy például a kijárási korlátozással az a gond, hogy kevesebb idő alatt kell az embereknek mondjuk bevásárolniuk, egyszerre özönlenek az élelmiszer boltba, és terjesztik/kapják el a fertőzést.

A fertőzés a sokan egy helyen miatt alakul ki, ezért észszerűbb lenne például a látogatószám elosztása. Emellett a bezárás helyett a vendéglátóhelyeken, az edzőtermekben a vendégeket mondjuk bejelentkezéssel lehet időben szórni, és ha előírjuk a maximális létszámot adott idősávban, akkor máris elérkeztünk ahhoz a megoldáshoz, amely biztonságos, mégis élhető kereteket biztosít a mindennapi életünkhöz.

El lehet menni futni

Igen, persze, el lehet menni futni. És lehet a szobában erősíteni. Tényleg lehet, de a sport másról IS szól, mint a testedzésről. Acroyoga tanárként én a sportolás jelenlegi betiltását érzem a legfájóbb pontnak, és nem csak azért, mert nem tarthatunk órákat, hanem azért, mert sok hozzánk járótól hallom, mennyire hiányzik nekik a közösség és a mozgás.

De mit írnak a sportól az Alaptörvényben?

„Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy … elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit.

A sport legelőbb is a lelki egészség alapja.

A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét.

A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét.[5]

A sport nemcsak testedzésként funkcionál, az élet számos szegmensében hat egyértelműen pozitívan az egészségre. Ezek közül nagyon fontos kiemelni a közösségi erejét, a társas kapcsolódási igények kielégítésének egy fajtáját, igenis a magány, a monotonitás elleni egyik legfontosabb eszközünk is.

Az Alaptörvény XX. cikke alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, melyet Magyarország – többek között- a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával segíti elő.

A kecske is jóllakik

A sport emellett az egészségmegőrzés kikerülhetetlen szegmense, a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozással (szedj D-vitamint!) a megelőzés elsőszámú fegyvere. Pontosan egy ilyen időszakban kellene mindenáron megteremti a biztonságos sportoláshoz való feltételeket!

Visszakanyarodva a tanulmányra azt is láthatjuk, hogy a kutatók által alkalmazott modell ugyan megállapítja a szuperfertőző helyek közreműködését a fertőzés terjedésében, DE azt is kimondja, hogy ha ezeken a helyeken korlátozzák a maximális látogatószámot, az ugyanúgy csökkenti a fertőzést, mint általánosan a teljes bezárások.

„Ha 20 százalékkal csökkentik a maximális létszámot a PoI-kban, az 80 százalékkal csökkenti a megjósolt új fertőzéseket. És ez a létszámmaximalizálás a teljes látogatások csupán 42 százalékos elvesztését jelenti.” Ami ugye a 100 százaléknál azért összehasonlíthatatlanul kevesebb. Ezt a fajta védekezést hívják célzott védekezésnek.

Teremtsd meg a feltételeket!

A biztonságos élethez (munkához, közlekedéshez, közösségi sportoláshoz, vallásgyakorláshoz, szórakozáshoz) persze meg kell teremteni a feltételeket. Az említett látogatószám csökkentésen túl (egyszerre adott számú embernél több ne tartózkodjon egy helyiségben), fontos a gyakori szellőztetés, az alapvető higiéniás feltételek megteremtése is.

És még egy fontos dolog: szociológiai és pszichológiai szabályszerűség, hogy az emberek az okos, igazságos és egyértelmű szabályokat tartják be. Amikor egy szabályozás értelmetlen módon az egyiknek tilt, míg a másiknak enged, amikor naponta érkeznek egymásnak ellentmondó állásfoglalások, amikor a rendeletek és szabályozások értelmezése még a szakembereknek is kihívás és sokszor lehetetlen, akkor a szabálykövetés nehezített. Ilyen esetekben a bírságolás lehet a döntéshozók egyetlen eszköze. Mennyivel előrébb visz azonban, ha partnerként tekintünk egymásra!

Hosszú távon az egyetlen megoldás az ésszerű rendelkezések meghozatala. A Nature-ben megjelent tanulmány éppen azért íródott, hogy a tudomány eszközeivel segítse a legoptimálisabb megoldások beépítését az életünkbe. A teljes tiltás valóban egyszerűbb és kényelmesebb, de egyet nem felejthetünk: ez a vírus még sokáig itt lesz velünk, és szeretnénk, ha végül mi kerülnénk ki nyertesen ebből a helyzetből.

Néhány komment a témában:

„Hogy miért fontos az edzőterem, miért nem olyan jó buli az online edzés? Mert alapvetően az ember társas lény. És tapasztalatom szerint nagyon sokan a munkahelyük és az otthonuk mellett az edzőteremben töltik a legtöbb időt. De amíg a munkahelyen általában feszült a légkör; addig az edzőteremben, a klubban, a csapatban nemcsak az edzés, hanem a jó hangulat is fontos, a közösség miatt is járnak oda az emberek. Feltöltődnek, kikapcsolódnak. Így az edzőtermeknek nemcsak a fizikális, hanem a mentális egészségben is nagy szerepük van.”

„Sokaknak pedig még a munka is otthon van, amit rengeteg ember nehezen visel. Ez is komoly stresszforrás, ahonnan az edzőterem lehetne kitörési pont.”

„Minden sportlétesítményt bezártak? Az uszodákat is én ott edzősködöm. Az amatőr sportegyesületek is pánikhelyzetbe kerültek hisz a szülők nem fizetnek, ha nincs edzés. A sportszakma ott van az államtitkárságon belül (államtitkár olimpiai 2. helyezett) mégis így döntöttek. Nem 100 ezer, hanem kb. másfél millió embert érint közvetlenül a tiltás.”

„A leggyakoribb észrevétel, hogy átlagosan 3 – 6 hónap után látványosan jobban bírják a munkahelyi stresszt.

Emellett a legtöbb tanítványunk mikor először belépett az ajtón, rendszeresen beteg volt, mindent elkapott. Azóta években mérik ezt, de nem ritka, hogy valaki 5 évente vagy akár még ritkábban lesz beteg. A jobb fizikum épphogy felfér a dobogóra a sportolás mellett szóló érvek között, a jó kinézet pedig csak hab a tortán, mondhatni az egyetlen mellékhatás.”

„A sport sok mindenre megtanít. A mozgás szeretete, a csoportba tartozás, az aktivitás mindenkinek jó. Bár tudom mindenkit nem lehet „megváltani” még ilyen kritikus helyzetben sem, mint amiben most élünk, de bízom abban, hogy sokunkban megérik a gondolat, hogy onnan, ahol abbahagytuk nem lehet folytatni. Sőt még a válsághelyzet idején lépni, alkalmazkodni kell tudni. Lesz aki a táplálkozásban, vagy a mozgás rendszerében vagy a táplálék kiegészítőkben vagy az alvásban, a munka stratégiában, kommunikációban fog fejlődni, változtatni. Meg kell érteni a prevenció a nulladik lépés.”


[1] Chang, S. et al. Mobility

network models of COVID-19 explain

inequities and inform reopening. Nature

https://doi.org/10.1038/s41586-020-2923-3

(2020).

[2] https://www.bbc.com/news/business-51706225

[3] https://www.safegraph.com/

[4] itt lehet letölteni a kivonatot: https://www.nature.com/articles/s41586-020-2923-3

[5] http://www.hfc1912.hu/new/wp-content/uploads/2016/10/2012_sporttorveny.pdf

https://edition.cnn.com/2020/11/10/health/covid-19-modeling-high-risk-places-study-wellness/index.html?fbclid=IwAR3_bxLLFmTMEBmUp1AobNhu-AShQCMyCq2biiLUO7fc_hqloZiCDKCaSa8

Tetszett? Olvass még!

https://www.nuadteam.hu/felelem-nelkul-szabadon/

https://www.nuadteam.hu/a-tulsuly-es-az-elhizas-egeszsegugyi-problema-es-nem-esztetikai/

https://www.nuadteam.hu/a-mozgas-pozitiv-hatasai-avagy-sporttal-a-felszabadult-testert/